BORFOLK
Bortárs Zenei Műhely
A BorFolk zenekar célja a bor hagyományos magyar folklórjának gyűjtése és népszerűsítése. A felhasznált zenei anyag alapjául mások és saját maguk által rögzített hangzóanyagok szolgálnak. Ennek megfelelően nemcsak a szövegek és dallamok, hanem a harmonizálás, a hangszerelés és a népi játékstílus is a falusi, paraszti hagyományt követi.
MAGYAR BORDALOK ÉS IVÓNÓTÁK
1. BORT ISZUNK MI, UGYE, PAJTÁS (Tokaj-Hegyalja borvidék)
Az északkeleti Alföldön és a Tokaj-Hegyalján sokfelé ismert ivónótát talán sárospataki diákok terjeszthették el országosan, jó kétszáz évvel ezelőtt. Ennek az énekelt dallamnak a hangszeres változata Lajtha László debreceni gyűjtéséből került elő és innen már csak egy lépés volt, hogy párosítsuk egymással a hangszeres és az énekelt nótát.
Bort iszunk mi, ugye pajtás,
Nem élünk mi vízzel, mint más!
Mer' az isten borözönnel:
Sem egy falut, sem egy várost nem öntött el.
Ha meghalok, majd elásnak.
Mi gondja van ezzel másnak?
Csak te pajtás, el ne felejtsd:
A síromra, sírhalmomra szőlőt ültess!
A hordóban tán kadarka?
Ezt a gazda eltagadja.
Csapra verni nem akarja.
Ez a huncut, vajon kinek tartogatja?
Nem kell nékem pohár, bögre.
Eltemetném mindörökre.
Eszem sutba, szám a csapra,
Amíg folyik a hordóból a kadarka!
Bort iszunk mi, ugye, pajtás?
nem élünk mi búval, mint más!
Majd, ha eljön az utolsó:
Isten veled, jó éccakát boros kancsó!
2. A VÖRÖSBOR, A VÖRÖSBOR (Drávaszög, Horvátország)
A dél-baranyai Drávaszög ma is ismert jó borairól és gazdag népzenéjéről, melynek leggyakoribb kíséretét a tamburabanda adja. Ebben a hangszeres összeállításban igyekeztünk a vidék régi mulatónótáinak eredeti hangulatát a lemezkorongra varázsolni.
A vörösbor, a vörösbor inni való,
Sem a cipőt, sem a csizmát kenni való.
A szép asszony arra való,
Éjfél után, hajnal tájban fordítva jó.
Nem káposzta, nem káposzta ki nem kerek,
Nem menyecske, nem menyecske ki nem szeret.
Nem menyecske, ki nem csalfa,
Ki az urát, este későn meg nem csalja.
Két ujja van, két ujja van a ködmennek,
Kerek alja a péndőnek.
Csivirítöm, csavarítom,
Majd a fejedre hajítom.
Én vagyok az, én vagyok az aki nem jó,
Tele pohár hajtogató,
Kocsma ajtó nyitogató,
Soha sem lesz belőlem jó!
Zöld ág buzogány,
Húzd meg te cigány.
Ha te nekem meg nem húzod,
Szakadjon el a tíz újod.
Hopp szár, pipaszár,
Elvisz a gatyaszár.
Rövid az én gattyám szára,
Didereg a lábam szára!
A dínomnak, a dánomnak soha sincsen vége
Komámasszony szoknyájának elszakadt a széle
Hej túró, tormagyökér, ihatnál-e mátka,
Ki a fene ihatnék most ilyen szorosságba.
3. PIROS SZLANKA, ZÖLD MUSKOTÁLY (Küküllő menti borvidék, Erdély)
A Küküllő menti borvidék Erdély méltatlanul elfeledett bortermelő régiója, pedig a 19-20. század fordulóján a Küküllő menti fehérborok sorra aranyérmesek lettek a világ nagy borversenyein. A lemezen hallható ivónóták öreges és sebes csárdásként, valamint féloláhos formájában hangzanak el.
Piros szlanka, zöld muskotály,
Piros szlanka, zöld muskotály,
Rég nem voltam Balázsfalván
Rég nem voltam Balázsfalván.
Balázsfalvi sűrű berek,
Balázsfalvi sűrű berek,
Szeretőt is onnan veszek,
Szeretőt is onnan veszek.
Megy a gőzős, megy a gőzős Kolozsvárra,
Kolozsvári, kolozsvári állomásra.
//:Elől ül a masiniszta,
Hátul meg egy krumpli fejű milicista ://
Kimentem én, kimentem én a szőlőbe,
Kapát vittem, kapát vittem a kezembe
//:Fölakasztottam egy fára,
Bort ittam a, bort ittam az árnyékába ://
Ha meghalok, szőlőhegybe temessenek,
A síromra szőlővesszőt ültessenek!
Hadd tudják meg az emberek:
Itt nyugszik egy jó borivó magyar gyerek!
Hadd tudják meg az emberek:
Itt nyugszik egy jó borivó,
Kocsmaajtó nyitogató,
Csárdaajtó zárogató,
Borospohár hajtogató,
Édesanya szomorító
Magyar gyerek!
4. MEZŐFÖLDI ÜVEGESTÁNC ÉS DUS (Tolnai borvidék)
A borhoz kapcsolódó táncok és hangszeres tánczenék egyik különleges példája az üvegestánc, amely nagy ügyességet igényel. Földre állított vagy fejen egyensúlyozott borosüvegekkel járják, férfiak és nők is, vegyesen. Az üvegestánc után felhangzó dus pedig a borosüveg kiürítésére biztatja a mulatozókat. A dallamok Pesovár Ferenc és saját perkátai gyűjtésünkből származnak.
Én az éjjel álmomban sudridrom.
Asszonyt láttam járomban sudridrom.
Ej-haj, sirken járó, sarkon járó
Sári-Mári sudridrom.
Én az asszonyt nem bánom sudridrom,
Őt illeti a járom sudridrom,
Ej-haj, sirken járó, sarkon járó
Sári-Mári sudridrom.
Én az éjjel álmomban sudridrom.
Sült malacokat láttam sudridrom.
Ej-haj, sirken járó, sarkon járó
Sári-Mári sudridrom.
De mire felébredtem sudridrom.
Csak a számat töröltem sudridrom.
Ej-haj, sirken járó, sarkon járó
Sári-Mári sudridrom.
Kácsa van a vízben, bor meg az üvegben.
Hajtsuk, hajtsuk, hajtsuk ki belőle
5. VÖRÖSBOR NEM DRÁGA (Somogy, Balatonboglári borvidék)
Ezek az ivónóták népzenénk régebbi rétegéhez tartoznak. Kötetlen és feszes táncritmusú részek váltakoznak benne. A dallamokat archaikus, citera-hangolású tamburazenekar kíséri.
Vörösbor nem drága,
Két krajcár az ára.
Hej! Hozz egy iccét vagy egy meszelyt,
Hadd danoljak három verset,
Azután elmegyek!
Ne búsulj angyalom,
Van még egy forintom!
Hej! Kit kerestem szövésemmel, fonásommal,
Varrásommal, fótozgattam, azt is a számodra hagytam,
Mulasd el, nem bánom!
Igyál, most van benne,
Most van módod benne!
Hej! Meginnád még torkos kutya pénteken is, szombaton is,
Kis széken is, nagy széken is, bundás kutya bőribül is,
Hogyha lenne benne!
Igyál jó barátom!
Tőled nem sajnálom.
Hej! Majd meginnád kódis kutya, dus nélkül is, bús nélkül is,
A vadkecske szőribül is, a szépasszony bőribül is,
Hogyha lenne benne!
Hozz bort kocsmárosné, megadom az árát!
Hozz bort kocsmárosné, megadom az árát!
Ha én meg nem adom ihajja,
Megadja galambom, valaha.
Hozz bort kocsmárosné, adós leszek érte!
Hozz bort kocsmárosné, adós leszek érte!
Ha meg nem fizetem, ihajja,
Lovat lopok érte valaha.
Lányoknak az ágya, rozmaring a lába.
Lányoknak az ágya, rozmaring a lába.
Bárcsak tölgyfa volna ihajja,
Hogy ne csikorogna, csuhajja!
Hogy ne csikorogna, csuhajja!
Mikor fekszem rajta, csuhajja!
6. KELL ILYEN BOR (Kőszeg, Soproni borvidék)
A "nagy borok" nemcsak féktelen mulatozásra, hanem elmélyülésre, gondolkodásra, filozofálásra csábítanak. Lemezünk címadó dala is ilyen. Verbunkos zenére utaló dallamát Lajtha László gyűjtötte Nyugat-Magyarországon.
Kis csupor, nagy csupor, nagy csupor,
Mit ér, ha nincs benne bor, benne bor, benne bor;
Ha jó borral van teli, van teli, van teli,
Hej, van teli, van teli, van teli,
Azt a torok elnyeli, elnyeli, elnyeli,
Azt a torok elnyeli, elnyeli.
Kell ilyen bor.
Jobb a ser, jobb a ser víznél,
De a sernél jobb a bor, jobb a bor, jobb a bor.
A németnek kell a ser, kell a ser, kell a ser,
Hej, kell a ser, kell a ser, kell a ser,
A magyarnak kell a bor, kell a bor, kell a bor,
A magyarnak kell a bor, kell a bor.
Kell ilyen bor.
Szívünk is felhevül, felhevül,
Ilyen bortól üdvezül, üdvezül, üdvezül.
Lángra gyullad mind bennem, mind bennem, mind bennem,
Hej, mind bennem, mind bennem, mind bennem
A barátság s szerelem, szerelem, szerelem,
A barátság s szerelem, szerelem.
Kell ilyen bor.
7. ERDŐBÉNYEI BODNÁRTÁNC (Tokaj-Hegyalja borvidék)
Erdőbénye évszázadok óta híres hordókészítéséről. A falu bodnárjai vagy kádárjai még napjainkban is, évente egyszer eltáncolják az egykori céhes hagyományt őrző bodnártáncot, így ezek a speciális táncdallamok a mai napig elevenen élnek. A tánc németes hangzású első dallama a falu lakosságának német eredetére emlékeztet, a második dallam viszont már gyors tempójú magyar tánczene.
Szépasszonynak nincsen párja, A jó bornak nincsen mása,
Gyere pajtás múlassunk!
Mikor a bort eléveszem, A szépasszonyt elfeledem,
Dínom-dánom vigadjunk!
Töltsd meg pajtás poharamat, Hadd hűtsem le a torkomat,
Mer’ a bor is hűssen jó!
Töltsd meg pajtás a pipámat, Hadd füstölöm meg a számat.
Mer’ a hús füstölve jó!
Ugyan édes komámasszony, Mért kend olyan kövér asszony,
Hogy tudott így meghízni?
Lám én milyen sovány vagyok, Mint a kóró elszáradok,
Ebben a nagy melegben.
Ugyan édes komámasszony, Mért kend olyan sovány asszony,
Hogy tudott így megfogyni?
Lám én milyen kövér vagyok, Mint a háj majd elolvadok,
Ebben a nagy melegben.
Lám én azért vagyok sovány, Mert az uram sokat kíván,
Ebben a nagy melegben.
Lám én azért vagyok kövér, Mert az uram semmit sem ér,
Ebben a nagy melegben.
8. DE SZERETNÉM FELESÉGEM MEGVERNI (Kalotaszeg, Erdély)
Bár Kalotaszeg nem borvidék és az itteni lakosok inkább pálinkaivók, de a borfogyasztás sem áll távol tőlük. Erre utalnak az itt megszólaló mulatónóták, a hajnali, a csárdás és a szapora. A szöveg pedig – úgy hisszük – minden házasember szívéből szól.
De szeretném feleségem megverni,
Ha nem akar megölelni-csókolni.
De mivel hogy sejehaj Gyönge karja liliom,
Úgy megölel, hogy megverni nem tudom.
Arra alól kéken béborult az ég,
Az én búzám mégse veri el a jég.
Mer’ én biztosítottam, a Földjeimet eladtam,
A mérai kiskocsmában megittam.
Jaj Istenem tégy egy csudát: változtasd borrá a Tiszát!
Ha a Tisza borból volna, kifeküdnék a partjára,
Kifeküdnék a partjára, s meginnám egy félórára!
Jaj Istenem tégy egy csudát: százasokból szénaboglyát!
Tetejébe milliókat, hogy mulassam ki magamat.
Tetejébe milliókat, hogy mulassam ki magamat.
Húzzátok cigányok, Mulassanak a türei leányok!
Vajon ide bémegyünk-e, vajon jó bort mérnek itt bent?
Vajon jól megmérették-e, hogy mi azt megihassuk-e?
Húzzátok cigányok, Mulassanak a türei leányok!
Húzzátok cigányok, Mulassanak a türei leányok!
9. A SZENNAI TEMPLOMBA’ (Nemespátró, Balatonboglári borvidék)
Ez az énekes gyűjtésből származó, de tamburazenekarra alkalmazott, hol begyorsuló, hol meg-megtántorodó somogyi ivónóta a részeges asszonyokon csúfolódik. A végén pedig azt is megtudjuk, mit is prédikált a pap a szennai templomban.
Nékem egy friss gondolat ütközött eszembe,
Valamelytől el sem válok teljes életembe.
Holtig a bort nyalni, korcsomán meghalni
||: Hopp, ide csutora, ollat iszom belőle, hogy félredülök tőle. :||
Édes, kedves, komámasszony menjünk ki a högyre
Majd meggyüvünk onnant mink holnap után délre
Sógorom a Gyurkó, a tíz akós hordó
||: Hopp, ide csutora, ollat iszom belőle, hogy félredülök tőle. :||
Ó jaj nékem édes uram, hogyha meg kell halnom,
Koporsómban fejem mellett legyen boroskorsóm.
Szent Pétert kínálom, ha elétalálom
||: Hopp, ide csutora, ollat iszom belőle, hogy dülöngélek tőle. :||
Ha meghalok, meghagyom, el ne temessenek
A tíz akós hordóba belé rökesszenek
A tíz akós hordó óriás koporsó
||: Hopp, ide csutora, ollat iszom belőle, hogy részeg leszek tőle. :
A szennai templomba
Még a pap is azt mondja,
||: Ha nem akar fölállni,
Meg köll babrálni. :||
Meg köll kicsit babrálni.
Ha nem akar fölállni,
||: Föl köll annak állni,
Likra találni! :||
10. MIKOR MEGYEK GALÍCIA FELÉ (Kunsági borvidék)
A berukkoló katonák táncmuzsikáját Lajtha László gyűjtötte Kunszentmiklóson, az énekelt dallam Szomjas-Schiffert György kiskunsági gyűjtéséből származik. A szemérmes férfibánattal átjárt szövegből azt is megtudjuk, hogy katonának bevonuló férfiembernek nemcsak a szerelmesétől, hanem a kedves borospincéjétől is nehezére esik a búcsúzás.
Sej, mikor megyek Galícia felé,
Még a fák is sírnak.
Rezgő nyárfa hullajtja levelét,
Még ő is engemet sirat.
Sirass, sirass rezgő nyárfa, borulj rá a babám vállára.
Súgjad néki bele a fülébe,
Fáj, fáj, fáj a szívem érted babám,
Fáj, fáj, fáj a szívem érte.
Sej, mikor megyek a pince fenekére,
Még az üvegek is sírnak.
Borospalack hullajtja könnyeit
Még ő is engemet sirat.
Sirass, sirass borospalack, jaj de sokszor átöleltelek.
Átfogtam a kerek fenekedet,
Sokszor jót ittam belőled üveg,
Sej, sokszor jót ittam belőled.
11. ELMENT SZENT PÉTER RÓMÁBA (Tokaj-Hegyalja borvidék)
A befejezés megint egy folklorizálódott diáknóta Erdélyi Zsuzsa alföldi gyűjtéséből. Kiderül belőle, hogy ha az apostolok elindultak valahová, ők is vittek egy-egy üveg jó bort magukkal az útra.
Elment Szent Péter Rómába
Batyut kötött a hátára,
Batyu mellé akad jó bor,
Gyere Te is, igyál sógor!
Refr.
Sej haj, igyunk rája,
Úgyis elnyel a sír szája,
Ott lesz fáradt testünk csendes hazája-ha-ha,
Ott lesz fáradt testünk csendes hazája.
Nem szeretem én az orsót,
Kaszát, kapát, sem koporsót,
Jobb szeretem pintes korsót,
Forgathatom, mint az orsót.
Refr.
Sej haj, igyunk rája ...
Guta üti meg azt orrba,
Aki vizet tölt a borba.
Igyunk tehát tisztán, sorba,
Így jutunk el a vén korba.
Refr.
Sej haj, igyunk rája ...
Ki a borát meg nem issza,
Nem lesz annak mennyben jussa.
Ki a borát mind megissza,
Szent Péter lesz szószólója.
Refr.
Sej haj, igyunk rája ...
BORFOLK ZENEKAR
Olasz György – hegedű (1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11), ének (1, 4, 6, 7, 10, 11), nagybőgő (5)
Kovács Géza – három- és négyhúros kontrák (1, 3, 4, 6, 7, 8, 10), tamburabrácsa (2, 5, 9, 11)
Szűcs Sándor – prímtambura (2, 4, 5, 6, 9, 11), basszprím tambura (2), háromhúros kontra (1, 3, 6, 7), ének (2, 4, 6, 7, 10, 11)
Nagymarosy András – nagybőgő (1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11), basszprím tambura (5, 11), ének (1, 3, 4, 6, 7, 10, 11)
KÖZREMŰKÖDIK:
Székely Levente – hegedű (1, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11)
Hetényi Milán – ének (3, 5, 8, 9, 10)
Hangmérnök: Jendrics Gábor
A hangfelvétel készült:2012.júniusa
Grafika: Hetényi Milán
Fotó a zenekarról: Váradi Levente
Kiadó: ER Bt.
ER 1201
Copyright by Nagymarosy A., Szűcs S., Olasz Gy., Kovács G. (3, 4, 5, 7, 8, 9, 10, 11), Olasz Gy., Nagymarosy A., Szűcs S., Kovács G. (1, 6), Szűcs S., Olasz Gy., Kovács G., Nagymarosy A. (2)
BORFOLK ("WINE-FOLK")
Winecontemporary Musical Workshop